vizit

A vizit, eredetileg egészségügyi rémtörténetekkel indult, melyeket egy szörnyű, ám rendkívül tanulságos élményekben bővelkedő több esztendős vesszőfutás indukált. Immár a gyógyulás rögös útján járva, úgy döntöttem életem egyéb vonatkozásaiban szerzett tapasztalataimat is megosztom olvasóimmal.

Levélküldés

Küldje el Ön is megpróbáltatásairól szóló történetét a

vizit.blog@gmail.com

címre!

Címkék

2010.10.19. 08:29 kanossza

Kanossza 26. – Áldozat

Előzmények: 1. - 2. - 3. - 4. - 5. - 6. - 7. - 8. - 9. - 10. - 11. - 12. - 13. - 14. - 15. - 16. -17. - 18. - 19. - 20. - 21. - 22. - 23. - 24. - 25.

 

 

Lehet, kritikusaimat nem nyugtatja meg, de a felgyülemlett élményanyag feldolgozását a megszokott stílusban folytatom. Egy meglepő fordulatokban bővelkedő, csöppet sem szórakoztató nap története következik. Olyan napé, amely az emlékezés távoli ködébe veszett emlékeket idézett fel és újabb áldozatokat követelt. A fájdalmat illetően ismét jelentős mértékben kijjebb tolódott az ingerküszöböm. 

 

Az előzmények tükrében talán nem meglepő, hogy a tüdőmön felbukkant pöttyök eredetének tisztázása céljából megismert diagnosztikai eljárást radikálisnak ítéltem. A sebészeti konzílium eredményét csak telefonon tudtam közölni kezelőorvosommal. Vele abban állapodtunk meg, hogy legközelebbi kontrollvizsgálatom alkalmával egyeztetünk, s addig előterjeszti a problémát az orvoscsoport napi rendszerességgel megtartott egyeztetéseinek valamelyikén, én pedig eltöprengek a kockázati tényezőkön.

Laikus számára sem igényel akadémiai szintű anatómiai jártasságot, hogy belássa, bordákat törni, mellcsontot fűrészelni élsportoló esetében sem kockázatmentes mutatvány - tekintetbe véve korabeli fizikai állapotomat, esetemben mindez hatványozottan igaz volt. Ezt szűkebb körben végzett közvélemény-kutatásom is igazolta – még legvakmerőbb cimboráim is óva intettek a beavatkozástól.

A rendelkezésemre álló két hétnyi gondolkodási időben volt időm a mérlegelésre. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy legbelül éreztem, még korántsem vagyok kész arra, hogy teljes életet éljek. Már a hónapokban mérhető hospitalizációs folyamatot megelőzően frusztrált az a bornírt közönyből és önzésből táplálkozó békétlenség, melyet a honi rögvalóban tapasztaltam. Jártamban-keltemben megannyi csalódás ért. Az új esély felett érzett euforikus örömre megannyi tanulságos tapasztalat vetett árnyékot.

Bár a sugárkezelés idején érzékelt tájékozódási zavaraim számottevően csökkentek, akadt olyan szituáció, amelyet képtelen voltam megfelelően kezelni. Egy alkalommal a közeli településen lakó Axa cimborámnál jártam. Világosban érkeztem, de időközben ránk esteledett. Az alapesetben sem könnyen értelmezhető girbegurba utcákkal telehintett dombon sikerült eltévednem. Közben telefonon kértem útbaigazítást, de mivel öreg este volt, a közvilágítás szünetelt és a nem létező utcanévtáblák sem nyújtottak fogódzót, fertály óra bolyongás után pánikroham tört rám.  

A kölcsönös kíváncsiság  okán felbukkanó régi ismerősök közül sokan és igen rövid idő alatt bizonyították, hogy korábbi rossz szokásaik az idő előrehaladtával egyre erősebben törtek felszínre személyiségükben. A notórius hazudozót egy óvatlan pillanatban újabb hazugságon kaptam, az édesanyja elvesztését követően szentimentálissá vált és segítő szándékát ajánló pénzügyi szakemberré avanzsált egykori könyvelőmnek egyetlen találkozás elegendő volt, hogy lecserélje évtizede használt telefonszámát és még hosszan folytathatnám a csalódások sorát. Effajta tanulságok a hétköznapok üzemszerű mozzanatai, azonban sérülékeny lelkemben rést ütöttek ezek az élmények.

Le kell szögezzem, nem vagyok hipochonder alkat. A kanosszám során összegyűlt empirikus ismeretanyag ugyan adott némi fogódzót, de inkább azokra bíztam a hibafeltárást, akik már gyógykezelésem során bizonyítottak. Egy ideje ugyan éreztem némi elváltozást egyik ágyéki nyirokcsomómon, de arra gyanakodtam, hogy a testembe csurgatott temérdek gyógyszer okozhatta a domborulatot.

Mondom, még nem voltam kész.

Még mindig hajlamos voltam arra, amire oly sokunk hajlamos. Még nem tudtam teljesen őszinte lenni magamhoz. Azzal nyugtattam magam, hogy túl vagyok a nehezén, ennyi küszködés után már nem eshet bajom és különben is! Kétszer ugyanabba a folyóba nem léphetek!

Azon a bizonyos napon, a még mindig második otthonomként funkcionáló épülethez  közeledvén, az alapvető szorongáson túl, a hatodik érzékem azt súgta, a teljes vérképhez szükséges vénavegzáláson és a rutinvizsgálatokon túl, a mai nap egyéb, előre nem kalkulált igénybevételt is magában rejt. A vérvétel megrázkódtatásai után kivártam a sorom, majd kezelőorvosom a vizsgálóba invitált. A fonendoszkópos ellenőrzést követően fentről lefelé haladva sorra ellenőrizte a nyirokcsomóimat, majd az ágyékhoz érve, meglepettségét alig leplezve a jobb oldali domborulatra mutatott.
- Szerintem ez két hete, még fele ekkora volt!
- Doktornő is úgy véli?
Hebegtem kikerekedett szemekkel.
- Ennek sürgősen utána kell néznünk.
Miközben öltözködtem, ő a tettek mezejére lépett és a beszélgetésfoszlányokból ítélve egy sebésszel konzultált. Néhány perc múlva, már a sebtében megírt ambuláns beutalóval a kezemben haladtam a múltkori epizódból jól ismert épület folyosója felé. Alighogy megérkeztem, nyílt az ajtó, s a nevemet szólította egy barátságos női hang.

A vizsgálóhelységbe lépve átnyújtottam konzíliumra vonatkozó beutalómat a nagyjából korombéli sebészorvosnak. Miközben áttekintette kórtörténetemet, megkért vetkőzzek le.
- Impozáns - jegyezte meg kendőzetlen őszinteséggel. Ne tétovázzon, helyezkedjen el!
Mire engedelmeskedtem és helyet foglaltam, már teljes ornátusban magasodott fölém és szakavatott mozdulatokkal tapogatta a ringlószilványi kitüremkedést, majd arra kért húzódjak kicsit feljebb.
Amolyan természetes védekezőreflex gyanánt még tettem egy suta ellenállási kísérletet:
- De hiszen én konzíliumra jöttem!
- Idáig tartott a konzílium, most jön a műtét.
Nyilván asszisztense számára sem okozhatott meglepetést, mert amíg a fenti diskurzus lezajlott, a műtéti beavatkozásokra rendszeresített mobil fényforrás már megvilágította a célterületet. A fertőtlenítő folyadékkal átitatott vatta és a szikét tartó kéz már az ágyékom felé közeledett, amikor utolsó mentőötletemmel előálltam:
- Fájdalomcsillapítót kaphatok?
- Sajnos erre itt és most nincs idő. Tudom, nem kellemes, de amellett, hogy a folyosón várakozó két ambuláns beteget is meg kell vizsgáljam, tíz perc múlva a műtőben kell lennem, mert a kollégáim ketten nem tudnak megbirkózni a hármunkra osztott feladattal. Ez a magyar módszer. Erre kényszerítenek minket a körülmények.

Mire beláttam, hogy ez az a helyzet, amiből már jól nem jöhetek ki. Kezdetét vette a beavatkozás, mely a fájdalom mértékét tekintve egyenrangú volt a Kilátástalanul, című 8. kanossza epizódban ismertetett hónalji nyirokcsomó eltávolításakor érzett fájdalommal. Pragmatikus sebészem egyetlen jól célzott bemetszéssel tárta fel a duzzanatot, majd egy szamuráj szakavatott mozdulataival eltávolította a kóros szöveteket, kitisztította a sebet, behelyezett egy váladék elvezetésére szolgáló dréncsövet.

 

Eközben szakadatlan csörgött a zsebében lapuló telefon, melyet miután végzett felvett. A kijárat felé távolodva lefolytatta a rövid diskurzust. Útközben megkérte asszisztensét, kösse be a sebet. Az ajtón kihátrálva még eligazított:

- Ha kész vannak. Menjen haza, pihenjen és holnap délelőtt 11-re jöjjön vissza, mert ki kell cserélnem a dréncsövét!

- Viszontlátásra.

Már a bezáródó ajtónak köszöntem. Öltözködés közben elmorzsoltam egy könnycseppet a szemem sarkában, azután haza indultam.

46 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://vizit.blog.hu/api/trackback/id/tr612379890

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gerika76 2010.10.18. 10:39:57

Drága Kanossza!

Már nagyon vártam a folytatást!
Kicsit rövidre sikeredett :(

Jó egészséget!!!

Zsit (nyau és rémizé) · http://ittanyugatihatarszelen.blog.hu 2010.10.19. 18:03:24

*sóhaj*

(azért jó "látni", hogy életjeleket mutatsz - már amennyiben egy poszt annak számít)

OmegaMale 2010.10.19. 19:19:33

Helló Kanossza!

Becsülöm azt a méltóságot, amivel tűröd azt, ami kimérettetett Neked. Ez szükséges is a túléléshez!

A kemó idegrendszeri hatásai a kezelés után lassan, de fokozatosan javulnak, van esély rá, hogy nem áll vissza mindenben az eredeti állapot (pl. írtad az Etoposide-ot, az után az embernek már nem kell high-end hangfalakra gyűjteni és magas hangok sem fogják már zavarni ... :S).

Kívánok minden jót Neked!

gelsystem 2010.10.20. 13:48:13

asztaaaaaaaaa, ez meredek volt...:(:(:

kis csibe 2010.10.22. 23:03:05

Megmondom oszinten, hogy en megnyuogdtam hogy adtal eletjelet magadrol, es el sem tudom kepzelni, hogy honnan szeded azt a hatalmas lelki erot, ami ehhez kell!

Remelem egyszer meg leszel teljesen egeszseges, mert te megerdemelned!!!

frutella 2010.10.30. 13:35:26

Huhhh, még a levegőt is bent tartottam, amíg olvastam.
Tudom, ez nem egy teleregény, de drága Kanossza kérlek írj gyakrabban, hogy tudjuk a körülményekhez képest minden rendben.

Szumóné 2010.11.04. 15:58:37

Végre! Köszönjük a bejegyzést! Megint sikerült filmszerűen látnom a történésmorzsát. :)

Kanossza, örülök, hogy írtál, nagyon várom én is a folytatást!!! Addig is kitartunk, kitartás neked is!

Üdvözlettel,
Szumóné

szubjektiv 2010.11.05. 00:00:42

Jó, hogy megint adtál egy morzsát.
Brutális és érzékletes mint mindig.

Azért nem néztem föl most egy jó ideig, mert már nagyon rosszul viselem, hogy nem tudom: most mi is van veled.
Nem lehetne megtudni valamit jelen helyzetedről?

Sokszor jut eszembe amiket tőled olvastam.
És szeretném tudni, hogy ma már jól vagy. Ha nem, hát azt is.
De inkább, hogy de.

Az írásaid meg mindenképp messzebbre mutatnak egy blognál.
Ez egy nyomtatott könyvért kiált.

Várva az újabb bejegyzést, maradok nagy figyelemmel személyed iránt.

kanossza 2010.11.06. 00:34:09

Tisztelt Olvasók!

Mostanában a szokottnál is eseménydúsabb napokat élek, de ma végre sikerül legalább arra időt szakítanom, hogy legutóbbi hozzászólásaitokra röviden reagáljak.

Megindító ez a kommentekből kiérezhető őszinte érdeklődés, mely megerősíti bennem abbeli meggyőződésemet, hogy ezt a világot kizárólag a szeretet ereje képes egybetartani és működtetni.

Illőnek érzem, hogy megnyugtassam az aggódókat, Kanossza történetét magam írom, napjainkban. Az események, melyeket megosztok veletek, 2006-ban kezdődtek és a legutóbbi epizód, egy 2008 tavaszán lezajlott oknyomozást rögzít.

Arra, hogy a blognál messzebb mutatnak terveim, egy korábbi hozzászólásomban talán utaltam is. A könyv is eszembe jutott, de kiadói nexusok híján ennek realitása egyelőre csekély, viszont szeretném átdolgozott formában, egy multimédia performance keretében még az évtized első felében megvalósítani és bemutatni.

A fentiekből már kikövetkeztethettétek, hogy az áhított teljes metabolikus regresszióig sikerült eljutnom és attól eltekintve, hogy még akad néhány megoldandó feladat közel teljes értékű életet élek, produktív vagyok, tele tervekkel.

A tervek kapcsán jut eszembe: felvetődött bennem egy vizit.blog találkozó ötlete. Érdekelne a véleményetek!

Hamarosan újra jelentkezem.

Vigyázzatok magatokra és kerüljétek a békétlenkedést, ha másért nem, prevenciós megfontolásból!

frutella 2010.11.08. 20:50:53

@kanossza: Mindig örülök, ha írsz. Annak pedig különösen, hogy jól vagy.
Időnként elölről kezdem olvasni a blogod, mert az írásod lendületes, magával ragadó. Én szívesen látnám könyv formában is. Tudod vannak olyan könyvek, amiket nem csak egyszer vesz le az ember a polcról. Ezek mind adnak valami pluszt az ember életében, ahogy a Te írásaid is.

x+x+x 2010.11.08. 21:47:51

@frutella:
A könyv verziót én sem tartom rossz ötletnek, sőt... Még az is lehet, hogy akadnának segítők, akik az első adat megjelenését finanszíroznák. Gondolom, a második kiadás már "magától" menne. :-)

szubjektiv 2010.11.10. 00:01:16

@kanossza:
Kedves kanossza!

Köszönet a mába vezető válaszért.
A történet önmagában nem, bár az is meglehetősen egyedülálló ( nem érzem a kanossza nevet egy cseppet sem eltúlzottnak), de a megörökítése mindenképp nagyon jelentős.
Ennek a mondatnak lehet, hogy nincs értelme, de fáradt vagyok újra fogalmazni:(

vizit.blog találkozó: igen!

Várva újabb jelentkezésedet, maradok nagy tisztelettel:
szubjektiv

kis csibe 2010.11.10. 13:36:38

@kanossza: Komolyan mondom, annak ellenere, hogy nem ismerlek - marmint szemelyesen - kifejezetten megnyugatott ez a kommented. A konyv pedig igen igen jo otlet lenne, egy vevod mar biztosan van!

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.11.19. 21:46:35

Remélem jól vagy. Én is várom a folytatást.

szubjektiv 2010.11.24. 02:31:21

Kanossza!
Húzzál bele, várjuk jelentkezésedet!:)

Szumóné 2010.11.26. 14:33:12

Szia Kanossza!
A blog találka jó ötlet, ha nem a blogról derül ki az időpont (esetleg már későn! :) ).
Én is szívesen olvasnám nyomtatott formában az "élményeket", én is át-átolvasgatom időnként, mert nagyon magával ragadott a stílus, de ezt már jeleztem párszor. :)
Drukkolok a továbbiakért és egy kellemes blogtalálkozóért!
Üdv,
Szumóné

szubjektiv 2010.12.22. 00:17:33

Kanossza!
Merre jársz?

frutella 2010.12.25. 14:21:03

Kedves Kanossza!

Kellemes ünnepeket, örömökben gazdag új évet kívánok!
Remélem jövőre több időd lesz írásaid folytatására. :-)

Szumóné 2010.12.31. 12:54:42

Boldog, és csakis egészséges új évet kívánok Kanosszának és minden Blogtársnak!

Üdv,
Szumóné

szubjektiv 2010.12.31. 14:17:40

Csatlakozom Szumóné soraihoz.

kanossza 2011.01.01. 16:51:52

Tisztelt Hűséges Olvasók!

Mindenek előtt derűben, egészségben bővelkedő új esztendőt kívánok mindannyitoknak!

Jelenleg elfoglaltságaim nem teszik lehetővé, hogy egy napot rááldozzak és históriám következő – vázlatszinten már létező – epizódjait kidolgozzam, de ígérem, kanosszám története egy, a célnak alkalmas időpontban folytatódik.

A blogtalálkozóval kapcsolatos felvetésemet tényleg komolyan gondoltam. Szándékom komolyságát bizonyítandó, ezúton szeretnék minden kedves érdeklődőt megkérni, hogy részvételi szándékát, valamint időpontra és helyszínre vonatkozó ötletét szíveskedjék a vizit.blog@gmail.com drótposta címen jelezni.

szubjektiv 2011.01.15. 02:14:45

Akkor kénytelen leszek a drótpostára írni:)

Szumóné 2011.02.07. 14:22:58

Én ma küldtem Kanosszához Emil postást a levéllel. :-)

frutella 2011.02.11. 22:33:21

Hahó! Van még itt valaki?

Kedves Kanossza! Remélem jól vagy.

kanossza 2011.02.12. 18:01:50

Tisztelt Olvasók, Hűséges Hozzászólók!

Időhurokba kerültem. Fogva tartanak a feladatok. Röstellem, de egyelőre csak a türelmetekre számíthatok.

A meglepetés, természetesen nem kizárt – és ezt nem olcsó reklámfogásnak szánom.

Vigyázzatok magatokra!

Kanossza

szubjektiv 2011.03.02. 23:45:49

Kedves Kanossza!

A nevezett probléma ismerős. Türelem az van.
Várom felbukkanásodat.
Meglepetés is jöhet, csak írjál már:)

szubjektiv 2011.04.04. 19:41:15

Továbbra is csend, sehol egy fia meglepetés...

kanosszaaaaa!!

kanossza 2011.04.10. 22:51:48

Derűt, egészséget!

Megköszönve a mindmáig hűséges olvasók megtisztelő érdeklődését ismételten exkuzálnom kell magam. 

A létfenntartásért vívott küzdelmek mellett, izgalmas elemmel bővültek kihívásaim.

Egy közelmúltban zajlott sebészeti kontrollvizsgálat alkalmával a Kanossza kezdetén diagnosztizált csontvelőgyulladás csalhatatlan jelei mutatkoztak. Az immár három alkalommal műtött és mindmáig sebkezelésre szoruló lábszáramból nyert kenetek és a testtájról készült MR-lelet kiértékelése még hátravan, de nagy valószínűséggel egy intravénás antibiotikum kúra vár rám.

Mindezekből következően nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egy több hetes kényszerpihenő idejére, históriám folytatására is időt szakíthatok.

Kanossza

frutella 2011.04.18. 21:58:28

Huhh, nem ilyen meglepetésre számítottam...
Remélem mindezek ellenére jól vagy.

szubjektiv 2011.04.21. 20:45:07

Hát én sem.
Legyen hatásos a kúra, ha már mindenképp szükség van rá!
Várom az újabb írást.

szubjektiv 2011.05.13. 00:05:12

Egy rövid jelentkezést, ha lehetne...

gerika76 2011.06.22. 07:54:40

Drága Kanossza!

Remélem nem felejtettél el minket, és rövidesen hírt adsz magadról!!!
Nagyon várjuk a folytatást!

szubjektiv 2011.06.22. 16:54:56

Csatlakozom ismét. Kanosszaaaaaaa!!

frutella 2011.07.01. 23:00:36

Kukucs! Van még itt valaki?

kanossza 2011.07.02. 17:35:42

Tisztelt Olvasók!

Mindenek előtt szeretném megköszönni érdeklődő hozzászólásaitokat és leveleiteket.

Bár neveltetésemből fakadóan korábbi életszakaszomban mindig a történések kedvezőtlen, illetve kellemetlen oldaláról indítottam, a „visszatérést” követő gyógyulási szakaszban eszközölt paradigmaváltásom óta e tekintetben is változtam, így most a jó hírekkel kezdem.

A legutóbbi hozzászólásomban prognosztizált kényszerpihenőre nem került sor. Ugyan a seb még mindig aktív és váladékot termel, de ez az idő előrehaladtával számottevően csökkent és e tendencia szemlátomást folytatódik, hála a rendszeres – sebzuhanyzással, Zepter-lámpás fényterápiával és propolisz tinktúrás borogatással kombinált – sebkezelésnek.

Ugyanakkor a pozitív fejlemények árnyoldalának tekinthető, hogy létfenntartással, valamint művészettel kapcsolatos tevékenységeim mellett egész egyszerűen képtelen vagyok időt szakítani arra, hogy történetemet folytassam. Vélhetően jelentős motivációt eredményezne egy szponzor meglepetésszerű felbukkanása, de erre mindeddig nem került sor.

Mindettől függetlenül bizonyosan folytatom históriámat, de elhamarkodott ígéretre jelen helyzetemben nem ragadtatom magamat.

frutella 2011.07.12. 16:53:57

Az a lényeg, hogy jól vagy. Időnként azért majd bekukkantok, hátha ...
Vigyázz magadra!

frutella 2011.12.14. 23:42:50

Kedves Kanossza!
Néha még vissza-vissza nézek, de sehol semmi hír. Remélem jól vagy.

gerika76 2011.12.30. 11:25:01

Kedves Kanossza!

Én nem adom fel, minden nap ellátogatok ide, hátha.....
Remélem jól vagy!
Boldog Újévet!!!

kanossza 2012.01.15. 12:48:25

Tisztelt Hűséges Olvasók!

Derűben, egészségben bővelkedő új esztendőt kívánok mindannyitoknak!

Mind e mellett kívánom, dacoljatok az idei évre vonatkozó kedvezőtlen – majáknak tulajdonított, illetve közgazdászok szájából elhangzó – jóslatokkal.

Hallgatásommal kapcsolatban annyival egészíteném ki a korábban írtakat, hogy a blog működtetése időközben teljesen bizonytalanná vált. Mindez több okra visszavezethető, de ezek közül a legfontosabb a súlyosbodó időhiány. Létfenntartásunk egyre komolyabb terheléssel jár, s hogy tetézzem elfoglaltságaimat, a már jó néhány alkalommal említett spirituális művészeti projectemet is aktivizáltam. Tekintve, hogy a Metafizikai Tradíció szellemiségében alkotó ACTUS idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját, a negyedszázados jubileum kapcsán tervezett események és kiadványok kivitelezéséhez rengeteg időre és energiára lesz szükségem.

Mind e mellett felbukkant egy új elem a kanossza folytatását illetően. Novemberi koncertünket követően végre felszabadult annyi időm, hogy egy kontrollvizsgálat erejéig meglátogassam szeretett traumatológusomat, aki bár a tőle elvárhatónál körültekintőbb gondossággal távolította el a legutóbbi lábszárműtétem alkalmával az évek során a csontba beépült antibiotikum golyókat tartalmazó orvosi fémláncot és a sebkezelésre vonatkozó, részletekbe menő tanácsainak megfelelően én is körültekintően és szorgalmasan zuhanyoztam, fertőtlenítettem, lámpáztam, balzsamoztam és kötöztem az időközben szépen gyógyuló sebet, az szemlátomást teljesen nem gyógyult be.

A két pici, váladékozó nyílás rejtélyével indultam útnak. Aggodalmaim a kötés kibontását követően szakmai szempontból is igazolást nyertek. Immár bizonyossá vált, hogy az első, vagy a második operáció alkalmával betokozódott egy apró, szabad szemmel aligha észrevehető fertőzött csontszilánk, mely a mellett, hogy folytonos irritációt okoz, váladékot termel, makacsul ragaszkodik jelenlegi pozíciójához, ráadásul kizárólag fizikai úton távolítható el. A mintavétel után néhány nappal érkező sms láttán, ha lehet még szomorúbb lettem. Régi ismerősöm MRSA ugyanis visszatért. Summa summarum, amennyiben a külső körülmények lehetővé teszik, hogy Február végén néhány hétre lakóhelyemtől néhány száz kilométerrel távolabb alávessem magam egy újabb műtétnek, ezt tanácsos lenne megtennem. Ekkor adódhat majd annyi szabadidő, hogy írásra is jusson.

Összefoglalva: innen ugyan eltűntem, de tevékenyen létezem.

Üdvözlettel,

Kanossza
www.facebook.com/atilla.kulcsar
www.facebook.com/pages/ACTUS/146903495364135

Lenny. 2012.10.17. 12:35:19

@kanossza:
Szia! Két szuszra olvastam végig a történetet és nagyon érdekel a folytatás! Milyen hírekkel tudsz szolgálni?

SzumóNé 2013.06.12. 09:52:53

Hello Kanossza!
Iden meg nem is irt senki, igy en kerdezem, hogy tavaly ota mi a helyzet csontszilank, mutetek es egyebek tekinteteben? Vegulis, meg igy is jobb olvasni es neha hireket kapni, mint sehogy! :)
Mindenesetre teljes gyogyulast kivanok!
Udv,
Szumone

kanossza 2020.09.29. 17:32:18

@SzumóNé:

Kedves @SzumóNé:

Bizony hét éve annak, hogy én itt aktívan jelen voltam. Veled, aki egyike voltál azoknak, akik a kritikus pillanatokban új lendületet adtak nekem, amikor csüggedtem csúnyán elhanyagoltam a kapcsolattartást.

Ahogy mindannyiuk, úgy az én életemben is jelentős változások történtek. Ezek mind kiderülnek majd mindannyiótok számára, akik ezen a felületen követtétek sorsom alakulását. A hiátus egyik – hitem szerint legfőbb – oka még intenzív jelenlétem időszakában többetek által forszírozott könyv megírása volt.

A Canossa c. könyvet ez a webnapló inspirálta, de mielőtt még az itt közzétett história előzményeinek és utóhatásainak megírásába belefogtam, nekiláttam – éppen 2013 nyarán – az azonos című, a könyvvel megegyező tematikájú zenemű komponálásához. Mielőtt e kifejezés használatát túlzónak vélnéd, cáfolatként álljon itt néhány információ:

CANØSSA

Emberfeletti küzdelem egy emberhez méltó életért

organikus oratórium

1. Prológus 02:41
2. Lélek érkezik 04:24
3. Fogantatás után 06:03
4. Útkeresés 04:50
5. Hübrisz 07:16
6. Catabasis - Bardo 15:25
7. Eufória 40. 06:47
8. Idilli gyermekkor 05:24
9. Vertikalitás – a Váltás 08:20
10. A Szeretet Tere – Konklúzió 06:36

Teljes játékidő: 67:46

Egy női - és egy férfi szólista áll egy vegyeskórus élén, mögöttük egy komplett filharmonikus - és egy rockzenekar, ezt a hangképet gyakorta kiegészítik '70-es évekbeli analóg szintetizátorok, szóló trombita, cimbalom, duduk, ütőhangszerek és egy alkalommal – amely egybeesik katartikus visszatérésemmel –felbukkan egy hiteles mongol torokénekes, aki tűpontosan reprodukálta, amit én akkor és ott hallottam.

A Könyv hamarosan nyomdába kerül.

További részletek:

canossa.net/
www.facebook.com/ProjectCanossa/

kanossza 2020.09.29. 17:34:00

@Zsit (nyau és rémizé):

Kedves @Zsit (nyau és rémizé)!

Bizony hét éve annak, hogy én itt aktívan jelen voltam. Veled, aki egyike voltál azoknak, akik a kritikus pillanatokban új lendületet adtak nekem, amikor csüggedtem csúnyán elhanyagoltam a kapcsolattartást.

Ahogy mindannyiuk, úgy az én életemben is jelentős változások történtek. Ezek mind kiderülnek majd mindannyiótok számára, akik ezen a felületen követtétek sorsom alakulását. A hiátus egyik – hitem szerint legfőbb – oka még intenzív jelenlétem időszakában többetek által forszírozott könyv megírása volt.

A Canossa c. könyvet ez a webnapló inspirálta, de mielőtt még az itt közzétett história előzményeinek és utóhatásainak megírásába belefogtam, nekiláttam – éppen 2013 nyarán – az azonos című, a könyvvel megegyező tematikájú zenemű komponálásához. Mielőtt e kifejezés használatát túlzónak vélnéd, cáfolatként álljon itt néhány információ:

CANØSSA

Emberfeletti küzdelem egy emberhez méltó életért

organikus oratórium

1. Prológus 02:41
2. Lélek érkezik 04:24
3. Fogantatás után 06:03
4. Útkeresés 04:50
5. Hübrisz 07:16
6. Catabasis - Bardo 15:25
7. Eufória 40. 06:47
8. Idilli gyermekkor 05:24
9. Vertikalitás – a Váltás 08:20
10. A Szeretet Tere – Konklúzió 06:36

Teljes játékidő: 67:46

Egy női - és egy férfi szólista áll egy vegyeskórus élén, mögöttük egy komplett filharmonikus - és egy rockzenekar, ezt a hangképet gyakorta kiegészítik '70-es évekbeli analóg szintetizátorok, szóló trombita, cimbalom, duduk, ütőhangszerek és egy alkalommal – amely egybeesik katartikus visszatérésemmel –felbukkan egy hiteles mongol torokénekes, aki tűpontosan reprodukálta, amit én akkor és ott hallottam.

A Könyv hamarosan nyomdába kerül.

További részletek:

canossa.net/
www.facebook.com/ProjectCanossa/

kanossza 2020.09.29. 17:35:46

@gerika76:

Köszönöm, hogy nem adtad fel!

Reménység szerint érdemes volt kivánod:

Bizony hét éve annak, hogy én itt aktívan jelen voltam. Veled, aki egyike voltál azoknak, akik a kritikus pillanatokban új lendületet adtak nekem, amikor csüggedtem csúnyán elhanyagoltam a kapcsolattartást.

Ahogy mindannyiuk, úgy az én életemben is jelentős változások történtek. Ezek mind kiderülnek majd mindannyiótok számára, akik ezen a felületen követtétek sorsom alakulását. A hiátus egyik – hitem szerint legfőbb – oka még intenzív jelenlétem időszakában többetek által forszírozott könyv megírása volt.

A Canossa c. könyvet ez a webnapló inspirálta, de mielőtt még az itt közzétett história előzményeinek és utóhatásainak megírásába belefogtam, nekiláttam – éppen 2013 nyarán – az azonos című, a könyvvel megegyező tematikájú zenemű komponálásához. Mielőtt e kifejezés használatát túlzónak vélnéd, cáfolatként álljon itt néhány információ:

CANØSSA

Emberfeletti küzdelem egy emberhez méltó életért

organikus oratórium

1. Prológus 02:41
2. Lélek érkezik 04:24
3. Fogantatás után 06:03
4. Útkeresés 04:50
5. Hübrisz 07:16
6. Catabasis - Bardo 15:25
7. Eufória 40. 06:47
8. Idilli gyermekkor 05:24
9. Vertikalitás – a Váltás 08:20
10. A Szeretet Tere – Konklúzió 06:36

Teljes játékidő: 67:46

Egy női - és egy férfi szólista áll egy vegyeskórus élén, mögöttük egy komplett filharmonikus - és egy rockzenekar, ezt a hangképet gyakorta kiegészítik '70-es évekbeli analóg szintetizátorok, szóló trombita, cimbalom, duduk, ütőhangszerek és egy alkalommal – amely egybeesik katartikus visszatérésemmel –felbukkan egy hiteles mongol torokénekes, aki tűpontosan reprodukálta, amit én akkor és ott hallottam.

A Könyv hamarosan nyomdába kerül.

További részletek:

canossa.net/
www.facebook.com/ProjectCanossa/

kanossza 2020.09.29. 19:25:07

Bizony hét éve annak, hogy én itt aktívan jelen voltam. Veled, aki egyike voltál azoknak, akik a kritikus pillanatokban új lendületet adtak nekem, amikor csüggedtem csúnyán elhanyagoltam a kapcsolattartást.

Ahogy mindannyiuk, úgy az én életemben is jelentős változások történtek. Ezek mind kiderülnek majd mindannyiótok számára, akik ezen a felületen követtétek sorsom alakulását. A hiátus egyik – hitem szerint legfőbb – oka még intenzív jelenlétem időszakában többetek által forszírozott könyv megírása volt.

A Canossa c. könyvet ez a webnapló inspirálta, de mielőtt még az itt közzétett história előzményeinek és utóhatásainak megírásába belefogtam, nekiláttam – éppen 2013 nyarán – az azonos című, a könyvvel megegyező tematikájú zenemű komponálásához. Mielőtt e kifejezés használatát túlzónak vélnéd, cáfolatként álljon itt néhány információ:

CANØSSA

Emberfeletti küzdelem egy emberhez méltó életért

organikus oratórium

1. Prológus 02:41
2. Lélek érkezik 04:24
3. Fogantatás után 06:03
4. Útkeresés 04:50
5. Hübrisz 07:16
6. Catabasis - Bardo 15:25
7. Eufória 40. 06:47
8. Idilli gyermekkor 05:24
9. Vertikalitás – a Váltás 08:20
10. A Szeretet Tere – Konklúzió 06:36

Teljes játékidő: 67:46

Egy női - és egy férfi szólista áll egy vegyeskórus élén, mögöttük egy komplett filharmonikus - és egy rockzenekar, ezt a hangképet gyakorta kiegészítik '70-es évekbeli analóg szintetizátorok, szóló trombita, cimbalom, duduk, ütőhangszerek és egy alkalommal – amely egybeesik katartikus visszatérésemmel –felbukkan egy hiteles mongol torokénekes, aki tűpontosan reprodukálta, amit én akkor és ott hallottam.

A Könyv hamarosan nyomdába kerül.

További részletek:

canossa.net/
www.facebook.com/ProjectCanossa/
süti beállítások módosítása