Hátrahagyván az első beavatkozás helyszínét, útközben nagyjából összeszámoltam, hogy összességében mennyi időt töltöttem várakozással ortopéd sebészemmel folytatott munkakapcsolatunk néhány hónapja folyamán. A rövid kalkulus már közel két hétnél tartott, amikor meglékelt sípcsontommal megérkeztem oda, ahol azután igazán ellátták a bajomat.
Alternatív megoldás gyanánt előbb meglátogattam egy jó hírű kínai származású orvos angyalföldi rendelőjét, ahol heti rendszerességgel akupunktúrás kezelésben részesültem. Ezzel párhuzamosan baráti ajánlásra eljutottam egy kiemelt intézet orvosigazgatójához, aki leleteim és lábam megtekintése után a szeptikus csontsebészeti osztály vezetőjéhez irányított. Ő rezignált arccal amputációt javasolt, majd - döbbent tekintetemet látva, mintegy opcionális lehetőség gyanánt - egykori egyetemi oktatójához küldött.
Az ajánlás alapján néhány nap múlva felkerestem az illető tanár urat, aki kafkai hangulatú körülmények között, egy festői budai erdőben, a szétszórva elhelyezett múlt századi épületek egyikében fogadott. Előbb ő is reménytelennek vélte a helyzetet, de a helyszínen készített röntgenfelvétel megtekintését követően azt mondta, lát esélyt a gyógyulásra.
Bevallom, hogy ezek a szavak, olyan örömteli hírként hatottak, a néhány nappal korábbi borzalmas kijelentés után, hogy hamarosan elfoglaltam helyemet az osztályon, melynek higiéniás feltételeit jól jellemezte, hogy a 8 ágyas, zsúfolt kórtermekben elhelyezett közel 40 férfiember számára 2 db toalett és 1 db zuhanyzó állt rendelkezésre és a két kórteremben elhelyezett hölgybetegek számára is hasonló kondíciókat kínált.
A vécé használatát megelőzően minden esetben – gumikesztyűt, fertőtlenítőszert, légfrissítőt és egyszer használatos, steril törlőkendőket tartalmazó – tisztasági csomagom segítségével kellett használhatóvá tennem a helységet helyiséget. Bár a mostoha körülmények elborzasztottak, az előzetes reakciók tükrében, szakirányú nexusok híján, nem látván más megoldást, megpróbáltam megbarátkozni a helyzettel.
Pedig a kritikán aluli higiéniás körülmények és az emberi fogyasztásra alkalmatlan táplálék mellett azért még akadtak intő jelek. Itt elsősorban nem a betegtársak túlnyomó részén több lépcsőben elvégzett – az esetek többségében krónikus cukorbetegség szövődményeként fellépő érszűkületek megszüntetése céljából végrehajtott – életmentő amputációk nyomainak sokkoló látványára és szagára gondolok. Még csak nem is arra a televízióval és asztalokkal felszerelt, ablaktalan – étkezőként, társalgóként és betegváróként egyaránt használt – „közösségi helységre helyiségre”, amelynek falain Semmelweis Ignác amputációs beavatkozásokhoz használt eszközeit bemutató korabeli metszetek reprodukciói voltak láthatóak.
Én az idő távlatából intő jelnek leginkább a harmadik nekifutásra végrehajtott műtétemet vélem, melyet - nyár lévén - először vércsoportommal kompatibilis vér hiányában kellett halasztani. Két héttel később, a második alkalommal, egy életmentő beavatkozás miatt toltak ki a műtővel szomszédos kórteremből.
Azután harmadszorra csak sikerült. Már amennyiben a későbbi események tükrében a beavatkozás sikeresnek ítélhető...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Viktor-a-konyhában · http://viktorakonyhaban.blog.hu 2009.09.15. 09:22:13
azt szeretném kérdezni, hogy lehetne valamilyen más logót (vagy mi az ami ott fenn van) választani? Nagyon hatásos, de leginkább ijesztő, gyomorforgató, és az oldal becsukása mellett az illemhely felkeresésére ösztönöz, aholis a reggelim nem a szabványos úton kíván eltávozni.
Köszönettel.
turner · http://kiforditott.blog.hu/ 2009.09.15. 09:32:31
ohrana 2009.09.15. 09:39:43
Mi lenne, ha a börtönöket és kórházakat megcserélnék? A színes tévés, konditermes börtönökből , az ottani koszttal legyen kórház, a sittesek meg egyék a Bajcsy lagsorában a kórházi kosztot.
Amíg egy ország jobban megbecsüli a börtönlakókat, mint a nem-büntetést töltő állampolgárait, addig mit akarunk?
o
Dezsőjóska 2009.09.15. 09:44:10
Mindig ledöbbenek, mikor porladó vakolatot látok EÜ intézményekben akkor amikor 3000 forint egy zsák rigipsz, amivel a hülye is kijavít vagy 30 négyzetmétert. A falfesték hasonló horribilis összegbe kerül!
NemNick 2009.09.15. 09:45:00
Állítólag a főorvos akkora fej a szsakmában, hogy nem fér be az ajtón.
Az érszükületes/cukorbeteg tervezett amputációkat végzik el ott, meg rehab van.
Nekem a frontkórház juott eszembe róla: sarokban halomban állnak a műlábak, a betegek tolókocsiban bagóznak a napsütéses helyeken...
Minden bagóst elvinnék oda kötelező túrára. Nagyon hatásos lenne...
Követni fogom a blogod :D
vénkujon 2009.09.15. 09:58:22
ott fenn, az valami borzasztó.
v2peti 2009.09.15. 10:07:51
Tényleg abszolúte nyomasztó egy hely, az biztos.
Szerintem el kéne adni az Etyeki filmstúdiónak az épületet. Az 1950-es évek előtt játszódó K-Európai filmek esetén tökéletes helyszín lenne kórházi jelentek forgatásához.
v2peti 2009.09.15. 10:09:21
Ha az orvos a saját pénzén megveszi. Közbeszerzéssel kb. kétszer annyiba fog kerülni. :/
HalivudEstevez · http://www.halivud.hu 2009.09.15. 10:36:54
AjTb 2009.09.15. 10:46:12
Kapus Tomi 2009.09.15. 10:49:30
peter blau 2009.09.15. 10:50:30
anyu 2009.09.15. 10:52:06
tcom 2009.09.15. 10:56:01
Aztán csak a hülye nem látja, hogy volna még min spórolni az egészségügyben. Hihetetlen pazarlás megy a munkaerő kihasználatlansága miatt, illetve a rossz szervezés miatt. A kórházi épületek előtt ügyeletszerűen váltogatják magukat a bagózó alkalmazott csoportok. A feleségem kórházban ápolónő és látom, hogy mi megy ott. Kb mint a cégemnél 15 éve, míg állami tulaj volt. Az alkalmazottak egymással vannak elfoglalva, a beteg az utolsó, mint a szocializmusban. Az alkalmazottak (orvosok, ápolók, kórházigazgatók) nem érdekeltek a "forgalom" növekedésében, nekik nyűg a beteg. Kérdem én hogy élne meg a piacon valaki ilyen mentalitással?
A feleségem horror történeteket mesél. Emberek halnak meg, mert a személyzet nem figyel a betegekre eléggé. A személyzet nagyrészt bármit megtehet a kiszolgáltatott betegekkel. Mindez azért, mert nincs igazi gazdája a kórházaknak. Az állam, vagy az önkormányzat nem az.
Dezsőjóska 2009.09.15. 11:20:19
Dezsőjóska 2009.09.15. 11:22:22
Dezsőjóska 2009.09.15. 11:25:08
kanossza 2009.09.15. 11:35:59
Szavaidból arra következtetek, hogy mindketten azon kevesek közé tartozunk, akiknek sikerült elkerülni azt, hogy életük végéig ehhez az osztályhoz kötődjenek. Abban a 8 ágyas kórteremben, ahol a műtétet követően elszállásoltak, én voltam az egyedüli, akit még nem csonkoltak. A látvány, a szaghatások kitörölhetetlen emléke, máig az orromban van. Szadopszichedélia...
Lord_Cica (törölt) 2009.09.15. 11:41:19
kanossza 2009.09.15. 11:51:10
Édesanyám négy évtizeden keresztül dolgozott az egészségügyben. Nem sztárgázsiért robotolt három műszakban, mégsem fogadott el hálapénzt. Mindezek dacára hivatásának tekintette a munkáját. Én, ebben a légkörben nevelkedtem és sokkolóan hatott számomra, amit históriám kezdeti (években mérhető) időszakában tapasztaltam.
kanossza 2009.09.15. 11:58:20
Sajnos a történtek tükrében, meg kell kérdőjelezzem, hogy mindenki tudatában van a megfelelő megoldásnak. A pokoljárás végén, azért eljutottam egy olyan helyre, ahol példaértékű hozzáállással találkoztam.
buksikutya 2009.09.15. 11:59:28
scsaba1 2009.09.15. 11:59:43
Elmúltak már a fényes szellők, amikor a dolgozók saját pénzükön vett anyagokkal renolválják az épületet kommunista szombat keretében.
fullánkhegyező 2009.09.15. 12:11:03
"A feleségem kórházban ápolónő és látom, hogy mi megy ott. Kb mint a cégemnél . Az alkalmazottak (orvosok, ápolók, kórházigazgatók) nem érdekeltek a "forgalom" növekedésében, nekik nyűg a beteg.
A feleségem horror történeteket mesél. Emberek halnak meg, mert a személyzet nem figyel a betegekre eléggé. A személyzet nagyrészt bármit megtehet a kiszolgáltatott betegekkel. "
Hogy is van ez?Akkor a feleséged is alkalmazott és nem érdekelt,és emberek halnak meg miatta ? IS!
kanossza 2009.09.15. 12:14:01
köszönöm. javítva.
kanossza 2009.09.15. 12:16:20
Ezt senki nem kívánhatja tőlük. Nem ez a feladatuk.
Alain 2009.09.15. 12:37:28
Amúgy valóban praktikus lenne, hogy az ott készült "életképeket" minden cigarettásdobozra kötelezően rá kelljen nyomni leszoktató célzattal.
fullánkhegyező 2009.09.15. 12:38:16
,baráti ajánlásra eljutottam egy kiemelt intézet orvosigazgatójához,
ajánlás alapján néhány nap múlva felkerestem az illető tanár urat.
A vécé használatát megelőzően minden esetben – gumikesztyűt, fertőtlenítőszert, légfrissítőt és egyszer használatos, steril törlőkendőket tartalmazó – tisztasági csomagom segítségével kellett használhatóvá tennem a helységet helyiséget."
Mindenek előtt mint beteget nagyon sajnálom a posztírót,de a szívem szakad meg érte mert még légfrissítőket is csamagol,meg gumikesztyűket is ,(mert nem ám csak úgy van ,hogy többször használhat gumikesztyűt visszaviheti a kórokozókat!) még szerencse ,hogy neki sikerült egy kiemelt intézmény orvosigazgatójáig jutnia.
Azért jobbulást kívánok neki.
Biztos mindenki demagógnak fog itt kikiáltani engem,de szégyenlem ,vidéken élek....MÉG.
sorica123 (törölt) 2009.09.15. 12:41:22
NemNick 2009.09.15. 12:48:23
És igen, sikerült rendbe jönni :))
Az OBSI-ban raktak össze, az ottani szeptikus osztály (meg- nomen est omen - Fényes doki) valami isteni!
Na jó, nem az.
De tanulságos, mindenképpen.
Várom a folytatást ;)
fullánkhegyező 2009.09.15. 12:49:20
Persze,hogy nem így gondolta,de az írásból én ezt olvastam ki. Az ő felesége nyílván ahhoz a kedves ápolónőhöz hasonlított,aki a feleségemet ápolta szó szerint éjjel is bement hozzá kérés nélkül.
Nyílván olyanokra gondolt ,akik egy másik alkalommal végignézték,hogy én vittem ki at ágytálat szintén a feleségem betegségénél.
Hintamester · http://www.hinta.hu 2009.09.15. 12:55:23
-Van itt egy kis probléma - ha állnék, biztosan seggre ülnék, de
fekszem.
-Nézze, maga végül is egy intelligens ember – összeszorul a gyomrom.
-Nem akartam várni, jobb, ha mielőbb tudja – nem merek levegőt venni.
-Ma délután jött meg az utolsó eredmény - megmozdul bennem a varrat.
-Nem volt jó ötlet az egyszerűbb műtétet választani – két kézzel is alig bírom tartani a kagylót.
-Én megmondtam, hogy azt a béltraktust ki kell venni, ott a rák, áttét is van, nem lehet vele játszani – nehezen tör fel belőlem a hang.
-Akkor ez most mit jelent?
-Újra meg kell operálni, sajnálom - atomokra hullok szét.
kanossza 2009.09.15. 12:57:58
Korabeli betegtársaim naphosszat ilyen adatokkal szám háborúztak.
@fullánkhegyező:
Talán félreérthető voltam. Mint a történetből kitetszik, annak dacára is amputációra került volna sor, hogy valakinek kapcsolata volt az orvosigazgatóhoz. Talán, én is végső kétségbeesésemben mozgattam meg minden kapcsolati szálat. Tekintve, hogy a helyzet, nagyjából kilátástalannak tűnt.
kanossza 2009.09.15. 13:01:58
Én is részese voltam néhányszor hasonló dialógusoknak.
Alain 2009.09.15. 13:04:52
Csak megjegyezném, hogy az alig használt kerekesszék (garanciálisan) 13000Ft önköltséggel és kb 100eFt TB támogatással a gazdag államnak nem hiányzik az apám halála utan.
fullánkhegyező 2009.09.15. 13:17:41
Természetes dolog ,hogy ha valaki beteg ,pláne ha nagybeteg a lehetősége szerinti minden szalmaszálat megragad.
Teljes mértékben megértelek és saját családomban történtekben is előfordult csupa jószándékból eredő segítőkész "jókapcsolati "orvosajánlás.( Egy fiatal általam ismeretlen orvos telefonos tanácsára nem fogattuk el,és így jártunk jobban)
Nem is bántani akartalak,csak felhívni a figyelmet egy ici-pici feledésbemerülő fogalomra:szolidaritás.
Tudod ebben az országban nem mindenki tudja értelmezni,és megérteni,hogy "időpontkérések" sokasága után talán eljut egy műtőig,ahol az éppen szolgálatban lévő lehet,hogy nálunk tanult és most végzett idegen országbeli valaki fogja műteni.Mert neki csak ez jutott.
Ezért a véleményemért mondhatnak demagógnak,de attól még lehet igazam.
fullánkhegyező 2009.09.15. 13:21:01
kanossza 2009.09.15. 13:21:42
Defoe 2009.09.15. 16:08:45
Másnap átjelentkeztem egy vidéki dokihoz. Ott derült ki hogy nem vettek ki egy csontdarabot ami oszlásnak indult. Azóta volt 5 műtétem...
kanossza 2009.09.15. 16:34:11
Egy pillanatig sem gondoltam, hogy egyedi eset az enyém, mert nagyságrendekkel borzalmasabb esetekkel találkoztam. Remélem, hogy a Te ügyed kedvező irányban halad!
nemetha 2009.09.15. 16:39:52
Walhalla 2009.09.15. 16:41:08
kanossza 2009.09.15. 17:04:53
@Viktor-a-konyhában:
Sajnos, a történeti hűség érdekében, el kell tekintsek, a fejlécben látható fotó eltávolításától. Lássuk be, ugrókötelező képet nem közölhettem magamról, tekintve, hogy a mélyen tisztelt urak jóvoltából, maradandó károsodást szenvedtem.
kanossza 2009.09.15. 17:10:01
A hozzászólás, ékezetek nélkül is erőssssre sikeredett. Kérlek, jövőbeni kommentjeidben, tanúsíts némi önmérsékletet!
NemNick 2009.09.15. 17:14:32
Olyan magyar Dr. House féle...
Én azt vettem észre, hogy ha valamennyire ott vagy a szeren a betegségeddel kapcsolatban, látja hogy aktív vagy, nem hagyod el magad, akkor azért megpróbál dolgokat...
De van egy stílusa, az biztos. Nekem 3 hónapba telt, míg megtaláltam hozzá a receptet...
NemNick 2009.09.15. 17:16:22
kanossza 2009.09.15. 17:41:32
Mielőtt belekezdtem az oldal szerkesztésébe, találkoztam egy olyan ügyvéddel, aki két évtizede szinte kizárólag orvosi műhibás esetekkel foglalkozik. Több száz oldalra rúgó dokumentációm egy oldalba sűrített kivonatát elolvasva, azt mondta, hogy ebben a históriában 20 %-nál több nyerési esélyt nem lát. Meglepett arcomat látva elmondta, hogy azon a szófán ahol most én lógatom az orromat, az esetek túlnyomó többségében már csupán a családtagoknak áll módjukban helyet foglalni.
Walhalla 2009.09.15. 18:43:25
Walhalla 2009.09.15. 18:48:43
kanossza 2009.09.15. 19:01:01
Főnök?! Rokkantnyugdíjasként? Azért ne tessen túlozni!:)
kanossza 2009.09.15. 19:13:52
Immár sokadszor kerül szóba ennek a kedves szakembernek a neve. Ezen a gyakorlaton, itt mindjárt az elején érdemes lenne változtatni, nehogy aztán a csuklási rohamok legyenek az akadályai a sikeres munkavégzésnek.
Defoe 2009.09.15. 19:42:25
Továbbra is ugyanazt a melót végzem. Ja nekem csontvelőgyulladásom lett
Defoe 2009.09.15. 19:54:35
kanossza 2009.09.15. 20:31:46
Atyavilág! Kilenc év?! Az egy emberöltő...
Órákkal korábban írtam egy kommentet, amiben jeleztem, esetem korántsem egyedi. Sejtettem, hogy érkezik majd goromba történet, de ilyen hamar?
Annak érdekében, hogy a Tisztelt Olvasók számára is áttekinthetővé tegyük a folyamatokat, megtennéd, hogy történetedet elküldöd a vizit.blog@gmail.com címre?
NemNick 2009.09.16. 09:28:27
Megnézegettem a kórházi papírokat... Nagyon dörzsölten vannak megfogalmazva, azok alapján tényleg nincs több esélyed 20%-nál... És persze az ember elbocsátásakor örül hogy mehet, nem bogarássza a szövegeket, meg kötözködik...
A vége felé, már rutinos kórházba járóként már csak röhögtem, miket íratnak alá az emberrel...
Sajnos a kórházak inkább a jogi csavarokra oktatják ki az orvosokat, mint igazi minőségbiztosítást vezetnének be...
Ennek sok oka van, persze, de ennek sem lenne szabad így működnie...
NemNick 2009.09.16. 09:30:21
kanossza 2009.09.21. 23:43:01
Eleinte én is ezt tapasztaltam, de, mint majd ez a későbbi posztokból kiderül, találkoztam ennek ellenkezőjével is. Az utóbbiak példájából tudom, hogy igenis vannak olyan orvosok, akik egy személyes üzenetet őszinte örömmel köszönnek meg.
Bakacsimba 2010.02.05. 23:45:16