Máris érkezett egy történet, melyből mindannyian megismerhetjük, miként sikerült néhány nagy tapasztalattal bíró szakembernek átsiklania egy olyan tünetegyüttesen, amely nagyjából két nap leforgása alatt halálhoz vezetett.

A sztori pikantériája, hogy amikor egy idős szervezet az említett tüneteket ilyen rövid idő alatt produkálja, az bizony a szívinfarktus csalhatatlan jele. Talán még a kezdeti botlások sem eredményeztek volna visszafordíthatatlan folyamatot, ha valakinek lett volna kedve elvégezni egy EKG-vizsgálatot...

Az én Drága Édesanyámat köszöntöttük, a lányommal. Olyan szép nap volt, mintha a napsugár is, a szép idő is az  édesanyákat köszöntené. Szép emlékekkel, virágokkal a házban tértünk nyugovóra.

Május 8.-án, Hétfőn, reggeli után 78 éves Édesanyám elindult a kertbe szokásos sétájára. Rövid idő múlva visszasietett és azt mondta, olyan erős hányinger tört rá, hogy neki mindjárt hánynia kell. Erre a mellékhelységben hamarosan sor került. Olyan gyorsan tört rá ez az érzés, hogy igencsak gyengécske lett. Mivel többször megismétlődött, orvost hívtam hozzá.

Az orvos megérkezése után, azt kérdezte tőlem, hogy a mama mióta vérszegény. Azt válaszoltam, nem az, hiszen egy hete készült vérképe tökéletes volt. A leletet meg is mutattam. Addigra, már a fekvés sem volt az igazi, mert a gyomor és a mellkas magasságában nehéz érzése volt, ha lefeküdt nehezen lélegzett. A doktor közölte, hogy ez biztosan az a járvány, ami most az idősek körében „divat”. Adott egy injekciót, ami fájdalom csillapítót és még három másik, számunkra ismeretlen, gyógyszert tartalmazott. Ezzel el volt intézve.

Így telt a nap. Éjszaka mellette ültem, mert annyira rosszul érezte magát, hogy aludni sem tudott. Alig vártam a reggelt. Hívtam a  házi orvost, aki sürgősséggel mentőt hívott, ami hamar meg is érkezett. Édesanyám olyan rosszul volt, hogy hordágyra fektették és leszíjazták. Elindultunk, majd 15 perces kocsikázás után az autópályához érve, a mentős kapott egy hívást a központból. A diszpécser azt mondta neki, hogy egy ülős beteget el kéne vinni Érd városközpontból Pestre.  Mivel innen 10 percig tartott volna az út visszafelé, azt találtam mondani a mentős uraknak, ha itt hal meg Édesanyám, oltári nagy botrányt fogok csinálni. Erre beszóltak a központba és  a szirénát bekapcsolva   elindultak Budapest belvárosában található kórházba, ahová 10 perc alatt megérkeztünk...

Itt a sebészeten pár perc alatt kiderült nem oda tartozik a beteg és a Gasztroenterológiára irányították. A percek csak teltek, teltek, azonban semmi érdemleges nem történt. A vizsgálatot végző fiatal doktornőnek elmondtam, Édesanyámnak 30 éve szív infarktusa volt, de ez nem hozta annyira lázba,  hogy EKG-t készítsen. Szerintem ekkor már a beteg, ég és föld közt lebegett. Csak ötödszöri próbálkozásra sikerült a kézfején vénát találni. Teli nyomták  valami  anyaggal de segíteni ez sem segített. Még mindig nem jutott senkinek eszébe, hogy EKG-vizsgálatot végezzen. Csak arra koncentráltak, hogy másnap  megtükrözik.

Amikor este visszamentem hozzá, szomorú kép fogadott: Édesanyám a mellékhelységben, a WC-kefével mosta a hálóinge elejét, mert véres lett amikor kihúzta vénájából a branült. Megkérdeztem miért vette ki, de azt mondta nem ő tette. Sajnos az ágya is véres volt, így egyértelmű volt, hogy ő lehetett. Elmondta, hogy nem tudott feküdni ezért járkált a folyosón. Pár szót azért váltottam vele de nem úgy tűnt mint aki érti is, mi történik vele. Szóltam a nővérnek aki csak annyit mondott: Na, hála Istennek! Ezután nem tett semmit.

Megszeretgettem, ahogy tudtam hatni rá megtettem. Szóltam a nővérnek, felhívtam a figyelmét arra, mi történt,  de ennek ellenére őt nem érdekelte a 78 éves  asszony sorsa.  Szépen elköszöntem tőle és hazajöttem.

Másnap reggel jött a világ legrosszabb híre, az Édesanyám meghalt.
Rettenetes  érzés, MIÉRT?? A kardiológus hölgy kérte, járuljak hozzá a boncoláshoz, mert nem értik mi történt. Az éjjel, egyszer sikerült újraéleszteni, de később elvesztették.

Szerintem, a szívinfarktust fel lehetett volna ismerni, ha legalább egyszer a felelősségteljes szakemberek hallgattak volna rám és készítenek egy EKG-t.  Ezt nem tették meg, pedig többször kértem…………………….
Ennyit ér egy Ember élete?
 
T.S. Margit